Kedves Látogató!

A személyiségfejlesztés egyik hatékony formája a jobb agyféltekés módszer, ennek részeként a jobb agyféltekés rajzolás. A tehetségfejlesztő képzéseink alapját a jobb agyféltekés módszer képezi (melyet közel 20 éves tehetségfejlesztő képzések tapasztalatai alapján fejlesztettem ki), legyen szó rajzolásról vagy akár matematika képzésről.

Célom nem csupán a kész tudás átadása, hanem azoknak a készségeknek a fejlesztése, ahogyan az ismereteket a tanulók megszerezhetik. A jobb agyféltekés rajzolás nagyon sok részképességet fejleszt, nem csupán a gyerekeknél, hanem a felnőtteknél is nagyon hatékony.

Azok (gyerekek és felnőttek), akik részt vesznek ilyen képzéseken, később élvezni fogják a kihívások legyőzését.

Nagyobb valószínűséggel ragadnak meg új lehetőségeket, keresnek új módszereket, dolgoznak olyan feladatokon, amelyeknek nincs egyértelmű megoldása és mindezt közben élvezettel teszik.

A Dekorka Rajziskola keretein belül kollégáimmal, jobb agyféltekés rajzolás és festés rejtelmeibe vezetjük be tanulóinkat, akik évről évre legnagyobb örömünkre visszajárnak hozzánk.


Szeretettel várunk téged is!


Nem baj, ha nem vagy különösebben tehetséges, csak legyél szenvedélyesen kíváncsi, ahogyan Einstein.


Bába Ildikó

oktató, és tehetségsegítő szakértő


Mi is a rajzolás?

Nehéz pontosan meghatározni, olyan alapvető emberi tevékenység, amely már a kezdetek kezdetén is jelen volt az emberek életében.
A kisgyermek az első pillanattól kezdve nagy élvezettel firkál, amikor már elég ügyes ahhoz, hogy színes ceruzát vagy krétát megfogja, pedig még azt sem tudja, hogy mit csinál.

A rajztanulás

A rajztudást gyakran különleges adottságnak tekintik, azonban az íráshoz hasonlóan ez is könnyedén elsajátítható "tudomány", a legtöbb ember megtanul jól rajzolni, ha van motíváció. Természetesen itt is vannak olyan tehetségek, akik a legkisebb erőfeszítés nélkül is rendkívül könnyedén rajzolnak.
Miért van az, hogy mégis írni többen megtanulnak, mint rajzolni, pedig az iskolában rajzolni is tanítottak minket?
Legtöbbször a helytelen megfigyelés és a hiányos technika az ok.
Azért ez nem ilyen egyszerű, hogy ha meg akarunk tanulni rajzolni, akkor más dolgunk nincs, mint hogy nézzünk és figyeljünk. Amire szükségünk van, az egyfajta elemző és objektív látás. Ezt a mindenkor tiszta, előítéletektől mentes látásmódot el kell sajátítani. Hajlamosak vagyunk inkább azt lerajzolni, amit a tapasztalatunk diktál (a bal agyféltek), mint az amit a saját szemünkkel látunk (jobb agyféltek).
Például: a helyes arányokat nehéz eltalálni, amikor jól ismert dologgal állunk szemben. Ha nagy tárgyat, eléje meg egy jóval kisebbet helyezünk el az asztalra, igen valószínű, hogy a nagyobbikat túl nagyra fogjuk rajzolni, mégpedig azért, mert az aránybeli különbségekről már előzőleg is tudomásunk volt. Pedig a perspektíva hatására "összement" annyira, hogy akár a kisebb is lehet a hozzánk közelebb álló, a valóságban kisebb tárgynál.

Miért rajzolunk?

A rajz sok mindent jelenthet, lehet egy vázlat egy készülő festményhez, lehet, hogy csak díszíteni szeretnénk valamit, rajzolhatunk csak azért, mert örömet okoz ez a foglalatosság, de terápiás célja is lehet a rajzolásnak.
Az viszont tény, hogy nem csupán a megszületett műalkotás okoz örömöt, hanem a rajzolás folyamata is. Ugyanakkor fejleszti a megfigyelőképességünket, a kreativitásunkat,  önismeretünket, egyfajta meditáció, kiszakadás a hétköznapokból.